Több mint húsz éves csúcson van hazánkban az alapkamat. Míg az emelés az ingatlaneladásra negatív hatást gyakorol, addig az albérlet tulajdonosok örülhetnek neki.
A jegybankok, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfontosabb feladatai közé tartozik az árstabilitás biztosítása, a fizetőeszköz – Magyarországon esetében a forint – értékének megőrzése, fellépés az infláció ellen. A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és más gazdasági hatások miatt hazánkban az egyre növekvő inflációt az MNB a jegybanki alapkamat folyamatos emelésével kívánja megfékezni. A legújabb, szeptember 27-i kamatemelést követően az alapkamat 13 százalékra módosult. Ilyen magas értékre az ezredforduló óta nem volt példa.
Drágulnak a lakáshitelek is
Az MNB döntése az ingatlanpiacra is hatást gyakorol. A magasabb alapkamat a lakáshitelek drágulását vonja maga után, a magasabb törlesztőrészletek pedig a kereslet csökkenését fogják eredményezni. Az új lakást keresők ugyanis így vagy már nem kaphatják meg a hitelt – mert a havi törlesztő összege magasabb, mint a jövedelmük fele –, vagy egyszerűen kivárnak a lakásvásárlással a magas hitelkamatok miatt.
Örülhetnek az ingatlanbefektetők
Az ingatlaneladások megtorpanása az albérletpiacot lendíti fel. A már albérletben élő lakosok lakásvásárlás hiányában maradnak albérletükben, esetleg egy nagyobba költöznek. Azok pedig, akik már eladták ingatlanukat, de elhalasztották az új megvásárlását, belépnek új szereplőként az albérletpiacra.
A rezsiárak változása miatt az érdeklődés azon albérletek felé fordult, amelyek új építésűek, jól szigeteltek, korszerű, energiatakarékos lakások. Hasonlóképpen a panelek iránt is megnőtt a kereslet, a fogyasztás azokban is jellemzően átlagon belül marad. A piaci szabályokból eredően az ilyen ingatlanok esetében a bérleti díjak növekedésével kell számolni a jelenlegi albérletárakhoz képest. Az ingatlanpiaci folyamatok egyik nagy nyertesei tehát az ingatlanbefektetők, akik több bevétellel számolhatnak albérleteikből.
