A lakáseladások száma drasztikusan visszaesett az idei évben, ez pedig élénkítően hat az albérletpiacra.
Mintegy felével estek vissza a lakáseladások
Az idei évben jelentős mértékben lecsökkent az ingatlaneladások száma Budapesten és országosan egyaránt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint 2023 első hónapjaiban átlagosan 43 százalékkal volt kevesebb az ingatlan adásvételek száma az előző esztendő azonos időszakához képest. A fővárosban ennél is nagyobb mértékű visszaesésről beszélhetünk. Budapesten 52 százalékkal kevesebb lakást értékesítettek, mint a tavalyi évben. A tranzakciók száma mellett a kereslet is mérséklődött az ingatlanok iránt 2023-ban. Míg Budapesten 47 százalékkal kevesebben mutattak érdeklődést az új lakások iránt, mint 2022-ben, addig vidéken 45 százalékkal volt kisebb ez a szám.
A lakáseladások visszaesése több – sokszor egymással összefüggő – okra is visszavezethető. Az egyiket a magas hitelkamatok jelentik, amelyek az MNB alapkamat emelésével párhuzamosan kezdtek emelkedni, és az alapkamat 13 százalékon tartásával a hitelek ára is stagnál. Mindeközben jelenleg az ingatlanárak sem mutatnak csökkenést. A másik ok az infláció, és ezzel összefüggésben a lakosok negatív jövőképe. Az energiaválság és az annak nyomán megnövekedett rezsi árak szintén kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ingatlanvásárlások számára. Azok ugyanis, akik mindeddig korszerűtlen, magas rezsijű ingatlanban laktak és azt szeretnék egy energiatakarékosabb cserélni, nehezen tudnak megválni régi lakásuktól, házuktól, ami pedig az új ingatlan megvételét is késlelteti. Végezetül a magas hozamot ígérő állampapírok is arra sarkallhatják a megtakarítással rendelkezőket, hogy pénzüket abba és ne ingatlanba fektessék.
Növekvő albérletárak, de csak a korszerű lakások esetében
Míg a fenti folyamatoknak az eladni vágyók kevésbé, a kiadni vágyók annál inkább örülnek. Saját lakás híján ugyanis az emberek albérletbe költöznek, melyek bérleti díja egy év alatt országosan átlagosan 15,6 százalékkal, Budapesten pedig 16,5 százalékkal nőtt. Minden esetben tehát a KSH szerinti éves inflációt meghaladó mértékben.
A számok mögé nézve a bérleti emelkedése ugyanakkor nem magától értetődő valamennyi ingatlan esetében. Az energiaválság és a megnövekedett rezsiköltségek hatásaként nem csak a vásárlók, de a bérlők részéről is megjelent az igény a korszerű, energiatakarékos ingatlanok iránt. Az ingatlanpiac nehézségeiből tehát igazán azok a bérbeadók tudtak profitálni, akik alacsony rezsijű és korszerű, modern lakással rendelkeznek.
